A hő- és áramtermelés közötti hangsúlyok kérdése valószínűleg majd csak a végső stádiumban dől el, mint ahogy KÁT-támogatás figyelembe vett, elfogadott mértéke is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is jelezte, hogy a végső stádiumba érkezett a Megújuló Energia Nemzeti Cselekvési Terv (NCsT), valamint az Új Széchenyi Terv (ÚSzT) előkészítése.

Alapvetően két területen kell megfelelnünk az EU energia és klímapolitikai célkitűzéseinek: az egyik az energiahatékonyság növelése, amelyet a 2006/32/EU irányelv rögzít, és évi 1/%- mértékű energiafelhasználás csökkentést irányoz elő a tagállamoknak 2010-ig, a másik a megújuló forrásból előállított energia támogatásának ügye, a 2009/28/EK irányelv értelmében. Utóbbi kimondja a bioüzemanyagok kötelezően elérendő 10%-os részarányát, illetve rögzíti a megújuló energia részarányokat, mely Magyarország tekintetében 13%-os mértéket ír elő 2020-ig.

Az előzetesen közreadott sarokszámok szerint 820-850 milliárd forint állami támogatás várható az energiahatékonyság növelését célzó beruházások ösztönzésére. Ugyanakkor a 2020-ig terjedő időszak megújuló energia hasznosításának elősegítése 400-450 milliárd forinttal kalkulál a beruházási támogatások körében. Összesen tehát nagyjából 1300 milliárd forint állami támogatásról van szó a beruházásokat illetően. Ezen felül támogatási összegek négyszeresét kitevő magánbefektetésre számítanak még a projektekben, tehát összesen évi 650 milliárd forinttal a következő tíz évben.

A támogatások forrásaként a tervek jelentős mértékű, 800 milliárd forintos EU társfinanszírozással számolnak, továbbá 400-450 milliárd forint széndioxid kvótaértékesítésből származó bevétellel.

A támogatások főleg az Új Széchenyi Terv januárban napvilágot látó pályázataiban öltenek majd testet.

A megújuló NCsT végső forgatókönyve még nem ismert pontosan, de a MEH előkészítő alapkutatásai során három szcenáriót vázoltak: a költségek minimalizálását, a munkahelyteremtés maximalizálását, végül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb mérséklését.A munkahelyteremtő és a klímaszcenárió 2000, illetve 2500 milliárd forint támogatásigényt jelzett, szemben a 418 milliárd forintra kalkulált legkisebb költséggel. A munkahelyteremtő szcenárió 200 ezer munkaévet, 5100 kilótonna éves ÜHG kibocsátás csökkenést hozna a konyhára, szemben a "klímaszcenárió" 75 ezer munkaévével és évi 7100 kilótonna elkerült ÜHG kibocsátásával.

A múlt héten közzétett sarokszámok arra engednek következtetni, hogy a költségek minimalizálására törekvő szcenárióhoz közeli forgatókönyvre készül a kormányzat.