Megmutatjuk, hogy hol és mennyiért kaphatod meg a keresett könyvet.

A magyar nép őstörténete

Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. (Kölcsey Ferenc) Egy népet (etnikumot) testi jegyei, szellemi- és tárgyi kultúrája valamint nyelve határozza meg. Legmaradandóbbak biológiai-élettani jegyei, legváltozékonyabb nyelve - ezt esetenként cserélheti is. Ha egy nép eredetét keressük, úgy járunk el, hogy kutatásainkban térben és időben addig megyünk el, ameddig olyan testalkatú, élettani tulajdonságú, zene- és táncvilágú, hitvilágú, mesevilágú, költészetvilágú, írásbeliségű, néprajzi motívumvilágú, ételkultúrájú, növény- és állatvilágú, esetleg olyan vagy hasonló nyelvű népet nem találunk a múltban vagy a jelenben, ahonnan őseinket származtatni tudjuk. E kutatásokat az antropológia. a zenetudomány, a tánctudomány, a vallástudomány, a kötészet, a írástudomány, a néprajz, az ételkutatás, a növény- és állattan, a nyelvtudomány és a forráskutatások módszereivel végezzük. A kutatásokhoz ezen egzakt tudományok túl nincs szükség bármiféle teóriára - feltételezésre. Vagy vissza- és el tudunk jutni egy olyan korig és népig amikor, ahol és akiknél ezen ismérvek előfordulnak, akkor ezt vesszük eredetünk alapjául - e területről, e népektől származunk -, vagy kimondjuk a legtudományosabb szót: nem tudjuk vagy még nem tudjuk.... Kiszely István

Mutasd tovább

Legközelebbi ingyenes személyes átvételi pont
elfogyott

Részletek a könyvből

3. Maros-Küküllő vidék. Jellemző a pontozo (magyaros, verbunk, csürdöngöló, figurázó), a
lassú pontozo (ritka pontozó, régies, Vénes, szegényes), a leánykörtánc (leányos, kapcsos,
karikázás), a páros táncok közül a jaj-nóta, a lassú, az öreges, a forduló vagy cigányos, a
csárdás (verbunk, székely verbunk, csűrdöngölős vagy szökős) valamint a féloláhos vagy
korcsos.
4. Marosszék a székelység legfejlettebb tánclcultúrájú területe. Jellemző a marosszéki forgatós
(korcsos, vármegyei gyorsforgatós, siiritós, Vetélo's), a szapora (sebes forduló, magyar for-
duló), a lassú csárdás vagy jártatős, a friss csárdás vagy cigánycsárdás, a szökős es a németes
táncok (négyes—, hatos-, nyolcas gólya).
5. A székeiységre jellemző a csűrdongölő (verbunk, korondis, kalákás, legenyes, figurás,
magyarországi, ferkótánc, udvarszeki, szeredai négynyüstös stb.), a huszárverbunk (feloláhos
vagy zsukáta). A tempóra utal a lassú, a csendes, az öreges, a magyar, az erdélyes lassú, a
sebes és a serény; a mozgáskultúrára utal a jártatós, a léptetős, az eregetős, a sima, a szökős, a
szökteto', az ugros és a csürdöngöló és a tájnevekre utal a sóvide'ki, a korondi, az árvátfalvi es
a szentmiklősi elnevezés. A polgári táncok közül előfordul a landaris, a németes, a ceppel, a
polka, a valcer és a Vansztep. Kötött németes kontratánc a hétlepetű, a háromdobbantós, a
háromsirülős, a krajcpolka, a gőlyás, a fenyegetős, az öreg zsidós, a lapostetű és a féllábas. A
magyaros táncok közül ismerik a palotást, a kot-magyart, a sormagyart, a huszárcsárdást, a
honvédkeringo't, a bemenóst, a mennydörgős es a búcsúzkodot.
6. A Barcaság és a hé!/niusi csángók jellemző tánca a magyar tánc (csürdöngeto' vagy
kalákas), a lassú magyar vagy csárdás, a seprütánc, a román biul, a hóra és a szirbát. Német
táncok: a keringő, a polka, a ceppel, a kalup, a hetléptű és a gólya. Háromfaluban (Tatrong,
Zajzon és Pürkerec) ismerik a boricatáncot.
7. Gyimesi csángók táncai: a féloláhos, a verbunk, a lassú- és sebes magyaros, a csárdás, a
kettős párjárato, a lakodalmas es a medvés tánc. A gyimesi féloláhos és a verbunk az erdélyi
férfitáncok legegyszerübb régies típusai közé tartoznak. Sajátos páros táncuk a lassú magya-
ros és a sebes magyaros. Balkáni jellegű táncaik a héjsza, a korobjászka, a tiszti héjsza, a
legényes, a csúfos, a békási ruszka, a féloláhos héjsza, a hosszúhavasi, a régi héjsza és a kere-
kes. Újabb táncuk a kötött szerkezetű közép-europai, a németes; polgári tánc a háromsirülós,
az egypattanós, a háromtoppantós, a hetlépés, a balánka, a csoszogtatós, a porka, a talján
porka es a sebes polka, a moldvai, a sánta németes es a sormagyar.
8. A bukovinai székelyse'g tánckincse — akárcsak a gyimesi csángóké — három stilusrétegre
oszlik. 1. A régi székely és újabb magyar táncok mellett a bukovinai környezetben átvett 2.
romános és 3. németes táncok csoportjára. Jellemző táncuk a silladri (páros silladri, körsilladri
vagy csoszogtatos, árgyelános), a verbunk (csűrdöngölő vagy cigányos), a románoktól átvett
lánctáncok (hora máre, szirba) és a páros táncok (ruszácska, huculenka), valamint a bukovinai
németektől átvett valcer, stájer, trompolka, mazurpolka, klazurpolka, cigánypolka, kalup,
szapora kalup, viszaskalup és a rizgeto's. Jellemzők meg a kontratáncok (bemenős, toppantós,
kétféle toppantos, háromtoppantos, rop-rop, diőtörő, viricses, gólyas, ruzsán, az Ajtoig megy
vissza, fésüs, le Cibényig és a páros forgatos táncok (csattogtatos, fenyegeto's, szuszteros,
kaszás, köszöntós, Ez az Ádámé). Egy férfi ket nóvel járja a hármast, a sétálőst, a
borozdánfutót, a vetéllőst, a karost vagy karhahányőst.
9. A moldvai csángók tánckultúrája eltér az erdelyito'l, de csak kis mértékben ismerjük. A
körtáncok közül ismerik a román dobogós borát, a nagy borát, a lánctáncok közül az elunelut,
a botosánkát, a bulgarászkát, a korogyászkát, a hangút, a zsidóveszket, a rácát, a tulumbát, a
105
garoficát és az oficeraszkát. Páros tánccal ötvöződött táncuk a csimpojászka, a hőra—polka és a
lugosánka. Páros táncaik a didoj, az árgyélánka, a magyaros, a csárdás, a ruszászka, a
románka, a keresel, a tloricsika, a tindaja és a sarampoj. Sétálos a didoj. Játékos páros tánc a
baraboj, a frumosica, a padurec, a sziminok, a musama, a kezecsászka; állatalakoskodó táncuk
a kapra. A moldvai csángók táncaiban a legősibb magyar retegek keverednek az idegen
elemekkel.

Hasonló cimű könyvek

KISZELY ISTVÁN további könyvei